Olaszország Amalfi partvidéke többek között az ott termelt citromról és a Limoncello likőrröl ismert. Sikerült szert tennem néhány darab Amalfiban termett citromra, amely mind ízében, mind méretében felülmúlja a hazai üzletekben kaphatót. Ebben a finom, nyárias tortában hasznosítottam őket. A receptben szereplő citrommennyiség természetesen a hazai, megszokott citromokban értendő. (Nekem viszont elég volt egy is ebből a gigantikus méretűből).

A tészta hozzávalói:
140 g liszt
85 g vaj
30 g cukor
1 evőkanál hideg víz
1 tojás sárgája
a kenéshez egy tojásfehérje lazán felverve
A krém hozzávalói:
4 tojás
1 tojás sárgája
3 citrom leve
2 citrom reszelt héja
150 g tejszín (a gramm nem elírás, így szerepel az eredeti receptben, kb. 1,5 dl-nyi mennyiség)
110 g cukor
A tészta hozzávalóit jól összegyúrom (ez késes robotgépben egy perces munka), és hűtőben legalább 30 percig pihentetem.
Ezután kisodortam és egy 24 cm átmérőjű formába tettem úgy, hogy legyen kb. 2-3 cm magas pereme is. Villával megszurkáltam és 190 fokos sütőben 15 percig sütöttem.
Közben a krém hozzávalóit összekevertem.
Az elősütött tésztát ezután megkentem a lazán felvert tojásfehérjével, majd beleöntöttem a tölteléket és további 25 perc alatt készre sütöttem.
A tetejét citromkarikákkal és mentalevéllel dekoráltam.

Ez az étel is gyorsan elkészíthető, és olyan egyszerű a receptje, hogy szinte a képről is leolvasható. Azért pár szóban leírom:
A csirkemelleket vékonyra klopfoltam (kb. fél cm-esre), sóval és borssal befűszereztem. Mindegyiket beborítottam jóféle, levegőn szárított sonkaszeletekkel és megszórtam aprított snidlinggel (tetszés szerint más zöldfűszer is választható). Szorosan felcsavartam, és kb. 2 cm széles csíkokra vágtam. Az így kapott csigákat bambuszpálcikákra fűztem.
Serpenyőben kevés olajat hevítettem és a nyársak mindkét oldalát elősütöttem, majd rádobtam kevés vajat, mérsékeltem a hőfokot, és lefedve puhára pároltam (kb. 10 perc). A fedőt levettem, majd magas lángon még egy picit pirítottam, hogy szép színt kapjon.
A nyársakat kivettem, és a visszamaradt sültszaftos vajba egy kevés tejszínt öntöttem. Éppen csak összeforraltam, és ezt a mártást a kínáltam a húshoz.
Párolt spárgával tálaltam.

A csoki és a narancs kombinációját nagyon szeretem, ebben a sütiben is jól működik.

Hozzávalók:
A tésztához:
5 tojássárgája
20 dkg porcukor
15 dkg margarin
2 evőkanál kakaópor
20 dkg liszt
1 narancs reszelt héja
1 csomag sütőpor
1 dl tej
0,5 dl narancslé
A krémhez:
2 csomag főzés nélkül készíthető pudingpor (Oetker Gálá-t vettem)
5 dkg porcukor
1 csomag habfixáló
3 dl tejszín 
2 narancs reszelt héja
1,5 dl narancslé
Habhoz:
5 tojásfehérje
20 dkg kristálycukor
Tészta:
Habosra kevertem a tojássárgákat a porcukorral, majd a margarint is beletéve tovább kevertem. Elkevertem a lisztet, sütőport, kakaót és a narancshéjat, és a tojásos keverékhez adtam, amibe még beleöntöttem a tejet és a narancslevet is. Jól összekevertem, majd egy sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem. A tepsi mérete: 25 x 35 cm.
Krém:
Összekevertem porcukrot a pudingporral és a habfixálóval. Hozzákevertem a tejszínt, narancshéjat, narancslevet és habbá vertem. (A recept, ami alapján készítettem, zselatint is ír a krémhez, de nekem anélkül is elég sűrű, tartós lett a krémem, így azt kihagytam).
Hab:
A tojások fehérjét a cukorral gőz fölött kemény habbá vertem.
Összeállítás:
A kihűlt tésztára kentem a narancsos krémet, majd óvatosan a habot is. Hosszú pengéjű késsel szépen el lehet simítani a krémet.

Egyszerű, natúr tonhalkonzervből készítettem ezt a krémet. Most könnyű, hideg vacsoraként ettük, de előételként vagy büféasztalon is mutatós. Gyorsan elkészíthető. A citromtól nem lesz savanyú, csak kellemesen pikáns!

Hozzávalók:
1 citrom
1 doboz, sós lében eltett tonhalkonzerv, lecsepegtetve (112 grammos volt, amit vettem)
4 keményre főtt tojás, apróra felvágva
2 evőkanál aprított, friss snidling
1 evőkanál kapribogyó
kb. 2 dl majonéz
só, frissen őrölt bors
A megmosott citromot hosszában félbevágom, és kivájom a belsejét. Úgy a legkönnyebb, ha egy kiskanállal a citromgerezdeket burkoló hártya és a vastag fehér héj közé furakodunk óvatosan, így szinte egyben ki lehet emelni a fél gyümölcsöt.
A gyümölcshúsból kiszedegetem a magokat, és amennyire tudom, a hártyákat is. Felkockázom és tálba teszem a többi hozzávalóval együtt. Lazán összekeverem, és az így kapott krémet a citromhéjakba visszatöltve tálalom.
Az összes krém nem fog elférni a két fél citromban, ezért ha ilyen módon akarjuk tálalni, akkor még 1-2 citromot ki kell vájni hozzá.

Szeretem a pacalpörköltet, főleg azt szerettem nagyon, amit a nagypapám főzött bográcsban, szabad tűzön. Elég ritkán kerül azonban ez az étel nálunk asztalra, talán 2-3 évente. Étteremben soha nem kérek, mert nem szeretem, ha zsíros, és csakis a tökéletesen elkészítettet eszem meg.
Egyik nap a TV Paprikán az Olasz meló c. műsorban egy olasz szakács mutatta be a római pacalt, és mivel nagyon ígéretesnek tűnt, ki is próbáltam. Várakozáson felül nagyon finom lett, Párom repetázott is, pedig amúgy nincs oda a pacalért.

Hozzávalók:
60 konyhakész pacal (mélyhűtött is lehet)
1 nagy fej vöröshagyma, felaprítva
2 sárgarépa, kis kockákra vágva (vagy lereszelve)
2 zellerszár, kis kockákra vágva
kb. fél liter sűrű paradicsomlé
1-1,5 dl száraz fehérbor
1 mokkáskanál kakaópor (cukrozatlan)
2-3 babérlevél
só, bors
olívaolaj
Mélyhűtött pacalt vettem, mert nem mertem bevállalni a házilagos feldolgozást.
Annyi volt csupán részemről az előkészítés, hogy a kiolvasztott pacalt feltettem főni annyi vízben, ami bőven ellepte. A vízbe sót, egész borsot, 1-2 borókabogyót és babérlevelet dobtam.
Addig főztem, amíg az ételhez szükséges hozzávalókat felaprítottam, majd leszűrtem, és a főzővizet kiöntöttem.
Egy lábosban felhevítettem az olajat. Megdinszteltem rajta a hagymát, répát és a zellert. Rádobtam a leszűrt pacalt, hozzáöntöttem a bort és pár percig forraltam, hogy a bor alkoholtartalma elillanjon. Ekkor beletettem a paradicsomlevet és a kakaóport. A kakaópor azért kell, mert – az olasz séf szerint – közömbösíti a pacal esetleges markánsabb ízét. Nyugodtan beletehetjük, nem lesz kakaóízű az étel!
Fűszereztem sóval, őrölt borssal; tettem bele még 1-2 babérlevelet és néhány friss bazsalikomlevelet is.
Lefedve, kis lángon addig főztem, míg megpuhult – ez nekem kb. másfél órát vett igénybe. Ha időközben nagyon elpárologna a leve, paradicsomlevet vagy egy kis húslevest önthetünk még bele.

Ez az étel is beállhat a fél óra alatt elkészíthető, finom vacsorák sorába. Tálalhatjuk paradicsomos salsával, de akár friss zöldsalátával is.

Hozzávalók 4 adaghoz:
1 hagyma, felaprítva,
2 fokhagymagerezd, finomra vágva
1 teáskanál őrölt kömény (ha van, akkor római kömény)
40 dkg főtt bab (konzerv)
1 teáskanál őrölt pirospaprika
8 tortilla lap
10 dkg reszelt sajt
1 maréknyi aprított petrezselyemzöld
olaj, só, bors
A tálaláshoz paradicsom salsa* vagy tejföl.
Egy serpenyőben kevés olajat hevítek és megpirítom rajta a hagymát és a fokhagymát. Hozzáadom a kömény és további egy percig pirítom. Mehet bele a leszűrt bab, a pirospaprika, ízlés szerint só és bors. Egy krumplinyomóval kicsit összetöröm, és ha túl szoros lenne, akkor egy-két kanál vizet teszek hozzá.
4 tortillalapot lefektetek a munkalapra. Elosztom rajtuk a babos masszát, megszórom a petrezselyemmel és a reszelt sajttal, majd beborítom a maradék tortillákkal.

Egy teflonserpenyőt felhevítek (olaj nem kell), beleteszek egy tortillaszendvicset, kb. fél percig sütöm, majd óvatosan megfordítva a másik oldalát is megsütöm. Csak annyi ideig kell sütni, hogy kicsit megpiruljon-barnuljon és átmelegedjen, ezért inkább közepes lángon melegítsük a serpenyőt, nehogy megégjen a tészta.
Cikkekre vágva tálalom.
*A paradicsomsalsát most az alábbiakból kevertem össze:
kockára vágott paradicsom és sült pirospaprika;
aprított póréhagyma, snidling, és petrezselyem
olívaolaj, vörösborecet, csipet mustár
só, bors
Forrás: GoodFood

Tulajdonképpen nem is spagetti, hanem linguine, de ez a tészta még kevésbé ismert nálunk. A spagettire nagyon hasonlít, csak kicsit lapítottabb a formája.
A fekete színét pedig a tintahal tintájától kapta. Nem kell megijedni, ettől egyáltalán nem lesz halízű, csak kissé extrém megjelenésű.
Úgy gondoltam, én most a mártáshoz is tengeri hozzávalókat választok.

Hozzávalók:
1 gerezd fokhagyma, összezúzva
1 fej hagyma, finomra vágva
1-2 szardellafilé (elhagyható)
3-4 dl paradicsomlé (ha sűrűbb fajtát kapunk, kevesebb is elég)
1 dl száraz fehérbor
35-40 dkg tenger gyümölcsei vegyesen
25 dkg fekete linguine
friss petrezselyem
olívaolaj
só, bors

Kevés olívaolajon megpárolom a hagymát és a fokhagymát, beleteszem a szardellát és ráöntöm a bort.
Rövid ideig forralom, majd beleteszem a paradicsomlét és a tenger gyümölcseit. Addig főzöm, míg a szósz kicsit besűrűsödik (kb. 10 perc), majd belekeverem a kifőtt tésztát, és már tálalom is.
Friss petrezselymet szórok rá.

A polenta az olasz konyha hazai népszerűsödésével együtt vált ismertté és kedveltté nálunk is, bár a hagyományos magyar konyha is ismer hasonló ételt puliszka néven.

Hozzávalók:
1 liter húsleves
20 dkg kukoricadara
só, bors, szerecsendió.

Egy lábosban felforralom a húslevest, és lassan beleszórom a kukoricadarát. Közben folyamatosan kevergetem egy fakanállal. Nagy lángon főzöm, és kevergetem továbbra is. Kb. 15-20 perc alatt készül el. Fűszerezem borssal, szerecsendióval és kevés sóval, de ha a húsleves elég sós, akkor a só el is maradhat.
A kész polentát kiöntöm egy megnedvesített vágódeszkára, négyzet alakúra formázom (a magassága kb. 1 – 15, cm), és hagyom kihűlni.

Amikor kihűlt, 6 részre vágom, és forró grillserpenyőben mindkét oldalán megpirítom.

Ebben az ételben a kissé mellőzött szárnyasaprólék jut főszerephez.

Hozzávalók (ebből a mennyiségből 3-4 ember is jóllakik):
1 nagy pulykanyak, 3-4 darabra vágva
1 csirkeszárny
20-30 dkg pulykazúza, mindegyik 4 darabra vágva
20-30 dkg pulykamáj, ez is nagyobb darabokra vágva
1 fej hagyma, felkockázva
1-2 gerezd zúzott fokhagyma
2 sárgarépa, felkarikázva
1 fehérrépa, felkarikázva
1 zellerszár, felszeletelve
1 liter csirkeleves
1 dl száraz fehérbor
kakukkfű,só, bors,

Egy nagy lábosban olajat hevítek és megpirítom rajta a nyakat, szárnyat és zúzát.
Hozzáadom a hagymát és azzal is tovább pirítom.
Ezután beleteszem a sárgarépát, fehérrépát és zellert, ráöntöm a bort, és néhány percig forralom.
Felöntöm a csirkelevessel, ízesítem kakukkfűvel, borssal és ha szükséges, sóval is. Lefedve, mérsékelt lángon készre főzöm.
Közben a májat egy serpenyőben, kevés vajon megsütöm.
Az elkészült ételből kiveszem a húsokat, csak a lé és zöldség maradjon benne. Botmixerrel összeturmixolom, majd visszateszem a húst és a megsült májat is és tálalás előtt összemelegítem.

Ha kicsit pikánsabban szeretjük, tálaláskor adhatunk hozzá tejfölt, citromkarikát és aprított zöldpetrezselymet.

Ezt a receptet nem fogom részletesen leírni, mert mindenki tud tojásos galuskát csinálni.
Viszont szeretném feljegyezni saját magamnak is azt, hogy hogyan tartósítottam a medvehagymákat, azért, hogy jövőre is tudjam

Először tehát, hogy mitől is duplán medvehagymás a galuskám:
1. A galuska tésztájába kevertem egy adag apróra vágott medvehagymát
2. Egy lábosban vajat olvasztottam, ebbe szintén tettem egy jókora adag aprított medvehagymát, hozzáadtam a kifőtt és lecsepegtetett galuskát, egyet kevertem rajta, majd ráöntöttem a felvert tojást is és készre sütöttem.

A medvehagyma tartósítása:

Először is a mosogató medencéjét hideg vízzel feltöltöttem és az összes levelet jól lemostam. Ezután salátacentrifugával leszárítottam őket és konyharuhára terítve hagytam, hogy a maradék nedvesség is leszáradjon róla. A levelekről a szár részét levágtam.

Ezután 3 módszert próbáltam ki:
1. A leveleket szépen elrendezve, egy zárható műanyag dobozban a hűtőszekrénybe tettem. Azóta egy hét eltelt, a levelek még tökéletesen szépek és frissek, szerintem még egy hétig simán ellesznek így. A már kissé fonnyadtabb levelek pedig használhatóak krémleveshez, pogácsához stb.
2. A leveleket adagonként bezacskózva a fagyasztóba tettem. Így jóval tovább eláll, bár számítani lehet arra, hogy felolvasztás után nem lesznek olyan szépek a levelek, és nyilván valamennyit veszít a vitamin- és egyéb hasznosanyag-tartalmából, de biztosan jól használható lesz.

3. A harmadik adag levelet szálirányra merőlegesen, kb. 4-5 mm széles csíkokra vágtam és egy nagy tálba tettem. Szórtam rá kevés sót, meglocsoltam olívaolajjal, és egy jól záródó befőttesüvegbe gyömöszöltem (jó szorosan, hogy minél kevesebb levegő maradjon benne). A tetejére még öntöttem egy kis olajat lezárásképpen, majd rácsavartam a fedőt és most ez is a hűtőszekrényben pihen felhasználásig. Ezzel a módszerrel is hosszú hónapokig eltartható szerintem.

További receptek:

Medvehagymás dödölle receptje ITT külön posztban található.

Medvehagymás kenyér ITT külön posztban található.

Krémleves: kb. 15-20 dkg levelet nagyobb darabokra vágok. Két kisebb, hámozott és kockára vágott krumplival és egy adag húslevessel megfőzöm, majd botmixerrel pépesítem. Adok hozzá kevés tejszínt és frissen apróra vágott medvehagymát).